Vakációs tábor. Ősz. Székelyudvarhelyi Városi könyvtár

 

    Szerencsés vagyok, mert betekintést nyerhettem a könyvtár által szervezett vakációs táborba, ahol két csoportot fogadnak, az egyik csoport tegnap és ma vett részt a foglalkozásokon, a következő csütörtökön és pénteken fog sorra kerülni.

  Nem tartom magam gyerekekkel suttogónak, de valamiért egyik, másik, hozzám szokott csapódni és csak úgy egészen egyszerűen mesélni kezdenek. Az egyik kislány a  nap végén odajött hozzám és elmondta, hogy mennyire szeretett itt lenni, hiszen annyit mindent csináltak. A kedvence a 3D-s mozi volt, de nagyon szerette a quilling technikát is, amivel egy szív alakú mágnest díszítettek ki,  és a sószobát is nagyon élvezte. Igazából minden tevékenységben örömmel vett részt.  Azt kérdezte tőlem, hogy ha ő már nem fog rám emlékezni, akkor is jöhet még? Gabival ketten azt feleltük, hogy mi fogunk rá emlékezni, és természetesen jöhet még, akkor is, ha nem tábor keretén belül látogatná meg a könyvtárat. Előre ugyan be kell jelentkezni, de a könyvtárunk egy igazi élményház, ahol az olvasás mellett számos tevékenységet lehet kipróbálni, mint kalligráfiát, quillinget, földrengés szimulátort, diafilmvetítést, papírszínházat, bogzást, planetáriumot, mozit, és az én személyes kedvencemet a nyomdát. 

A sószobában a tegnap a  gyerekcsapat önfeledten játszott az interaktív játékkal, közben arra gondoltam, hogy milyen jó is nekik, hiszen amikor én voltam gyerek, akkor nem voltak ilyen lehetőségek a szünidőben. 

Csillogó szemek és cuki mosolyok, boldog gyerekek, ezt jó volt látni. 

Nagyon tetszik ez a kezdeményezés, hiszen így a gyerekek nemcsak új dolgokat próbálhatnak ki, de új technikákat is tanulhatnak, amit kedvükre majd otthonukban is gyakorolhatnak. A csapatban való élmények közben meg észrevétlenül fejlődnek a szociális készségeik is. 

Minden kedves könyvtárosnak köszönöm, hogy ott lehettem, hogy tapasztalhattam. 

                                            


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autizmus és ami mögötte van. Léleköntő foglalkozásban csodálkoztam rá önmagamra

Tapasztalatok, autizmus. Minek örültem volna én, amikor elindultam Csodaországba a fiammal ?

Mindig fejlődni, lovaglás és csendes csütörtök. Álmaim kis közössége