Barangolás a könyvtárban. Hogyan boldogulj a könyvtárban.

 

    Lassan rendszeres könyvtárlátogató lesz belőlem, megkezdődött az egyetemi tanév és a dolgozatok kés egyéb beadandók megírását az olvasóban szoktam megoldani. De a könyvek keresése magamtól, még nem ment, mármint úgy értem, hogy a polcon hogyan is keress egy könyvet, mit jelentenek a számok a könyveken, meg a nagy kártyákon. Az rendben van, hogy eddig is láttam, hogy abc sorrendben, meg téma szerint veszik, de a kis számok? 

Erre kerestem ma a válaszokat, megkérdeztem az egyik nagyon kedves könyvtárosunkat, Erzsébetet, hogy az olvasó, aki be van iratkozva a könyvtárba, hogyan tudhatja, hogy megtalálja e a keresett művet, mondjuk anélkül, hogy bejönne a könyvtárba. Van a könyvtárunknak egy online felülete, ahol az olvasó beírhatja a keresett könyvet, és ott láthatja, hogy hány példányban van meg, azok kikölcsönözhetők- e, ha ki vannak kölcsönözve, akkor mikor érkezhetnek vissza a helyükre. További információk szerint, lesz arra lehetőség, hogy könyveket foglaljunk le, de azt is megnézhetjük, hogy a kivett könyveinket mikor kell hosszabbítani, visszavinni. 

Erzsébet elmagyarázta, hogy a számok a könyveken az ETO számok, amelyek számok szerint azonosítják a különböző témákat, aminek vannak alpontjai, és, hogy ezek alapján is megtalálod a könyveket a könyvtár polcain. Milyen vagány is ez az információ halmaz, hiszen ezeket tudva, egy olvasó önállóban kereshet a könyvek között. Elmondása szerint Magyarországon, már iskolában tanítják a könyvtárban való eligazodást, milyen kár, hogy az itthoni tantervbe nem vették még be ezt.

Köszönöm Erzsébetnek a türelmét, engem a számok mindig is érdekeltek és véleményem szerint számozva sokkal inkább meg tudunk különböztetni dolgokat, a rendszerezés számokban a legpontosabb. Persze nem kell mindenkinek ismerni ezt a rendszert, hiszen cím és szerző alapján nagyon jól boldogul, de tegyük fel, ha valaki egyetemista lesz, majd kutató, vagy valamilyen tudomány művelője lesz, mennyire hasznos lenne ezeket a készségeket elsajátítani.

Könyvtárba menni, olvasni, jó.  Az a hely, amely tartogat mindig meglepetéseket, rendezvényeket, és sok olyan foglalkoztatást amely gyerekeknek és felnőtteknek is egyaránt megfelel. 

                                              


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyitott Könyvek Éjszakája. Egy igazi családi program

Kép
     Egy hatalmas lehetőségnek éltem meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár által megrendezett Nyitott Könyvek Éjszakáját. Önkéntesként vettem részt a rendezvényen, de én úgy éreztem, hogy a legvagányabb, legötletesebb esemény volt, a legjobban eltöltött estém.    Sok program közül válogathattak a látogatók, én a társasjáték teremben voltam kisegítő, ahol kicsiknek és nagyoknak egyaránt volt társasjáték, és elmondhatom, hogy rengetegen játszottak. Olyannak is tanúja voltam, hogy egy egész nagy család ült le az egyik asztalhoz és nagyon jól szórakoztak. A ma előszőr látogatható sószobát is kipróbáltam, az eredetileg gyerekeknek létrehozott teremben só van a földön, cipő nélkül lehet belépni, és ott dárcot lehet labdával játszani.  Interaktív és jót tesz a tüdőnek.  Volt ott diavetítés, könyvbemutató, énekeltek, színdarabot adtak elő, volt a gyerekeknek papírszínház, volt régi hangszerek bemutatója, földrengés szimulátor, és talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó foglalkozás az ex libri
További információk

Volt egyszer egy kiállítás megnyitó. Hazataláltam

Kép
      Szavaim nehezen vannak rá, egy csodálatos kiállítás megnyitó volt a tegnap a Közben, az én kiállításomé. Gyeremekként volt egy kedvenc könysorozatom, aminek az Anne volt a címe, a művekből készült nagy sikerű televíziós adaptáció is, amely a Váratlan utazás címet kapta. A legelső könyv az Anne otthonra talál, amelyben megismerhetjük a kis árva Annet, akit egy testvérpár fogad örökbe. A felvezető szövegben a kedves Vanda, azt mondta, hogy én hazataláltam náluk, az ő közösségükben, ami igaz, és nem csak ott, hiszen a könyvtár is befogadott. A Lilapont, a Szent Ferenc Egyesület, a Caritas, mind olyan helyek, ahol a magamfajtát szívesen látják.  Ma azt kérdezte tőlem egy nagyon kedves hölgy, milyen a fogadtása a kiállításomnak? Mennyire elfogadóak az emberek? Hogyan élem meg az autizmust, én, mint felnőtt? Elmondtam, amit már többször is, hogy az elfogadás sokat javult az elmúlt néhány évben, ma már a sok információ segítségével jobban megértik az emberek, hogy különbözünk tőlük, egy
További információk

Neurofeedback. Terápia.

Kép
        Sokféle autizmus specifikus terápia van napjainkban az autista gyerekeknek, én elmentem egy Neurofeedback terápiára, amit állapotfelmérés előzött meg. Gyermekként nem szerettem, ha a szüleim pszichológushoz, vagy különböző orvosokhoz hordoztak, most a kíváncsiságom és a tapasztalás vágyam vezérelt abban, hogy részt vegyek benne.  A hely, ahol a terápia zajlik nagyon kellemes, egy nagy fotelbe kellett behuppanom, elektródákat csatoltak a fejem bizonyos pontjaira, és megkért a terapeuta, hogy lazuljak el, és nézzem a televíziót. Megkérdezte, hogy jó lesz e a népmese, én mondtam, hogy szeretem a népmeséket. Másfél perces méréseket végzett számítógépen, időnként megállította a rajzfilmet, előtte szólt, hogy ne érjen meglepetés. Nagyon szeretem, ha előre figyelmeztetnek, azt is kérdezte hogy szenzorosan mennyire vagyok érzékeny? Taktilisra értette, hogy mennyire viselem el az érintést? Én mondtam, hogy nem szeretem, ha engedély nélkül érnek hozzám és igen érzékeny vagyok az érintésr
További információk