A magyar népmese világnapja. Városi Könyvtár, audiovizuális terem.

   

     " - Apa? Mikor jönnek a többiek? - kérdezi a kislány az apukáját, vetítés közben. 

       - Lehet, hogy később, mert ők még nem keltek fel. - magyarázza az édesapja, aki mellette ült."

  Ezt én hallottam a  kis vetítő kuckóban, és nevettem magamban, milyen aranyos, hiszen tényleg moziban ül, és azt várja, hogy mikor jön a többi néző. Ahogy ezt így kimondta a kislány, mint egy varázsütésre kezdett megtelni a városi könyvtár moziterme. 

Magyar népmeséket nézhettek az érdeklődők, hiszen ma van a magyar népmese világnapja, és a könyvtárunk kedveskedett a vetítéssel a város lakóinak. Anyukák, apukák hozták el gyerekeiket, még énekelték is a megszokott dallamot, amivel indul a népmese. Egyesek közülük meg is beszélték a látottakat, vagy éppen azt mondták el, hogy melyik a kedvencük.

Az én személyes kedvencem a királylány a sóval, amikor azt mondja a királynak, az apukájának, hogy úgy szereti őt, mint a sót, mire a király felháborodik. Aztán a mese végén rájön, hogy mennyire fontos a só az ételekben, olyan mindennapi szükséglet, ami nélkül bizony nem jó élni. A só olyan nekem, mint a szeretteim, azok az emberek, akik körülvesznek nap, mint nap, ahogyan ott volt a királylánynak is az apukája. 

Egy nagyon vagány esemény volt, jó kezdeményezés, értelmes és tanulságos meséket játszani a felnövő nemzedéknek, megtanítani nekik, hogy a mi magyar nyelvünkben is csodálatos mesék vannak. Nekem a mesék mellett a képi megjelenítés is magával ragadó, a népi motívumok, az ábrázolásmód, amit ha meglátok, nem kell hozzá magyarázat, a képek magukban is beszélnek.

Élmény volt vetíteni, köszönöm a lehetőséget a városi könyvtárnak és remélem, hogy lesz ennek folytatása, mert remek ötlet és a gyerekek is nagyon élvezték.

                                


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autizmus és ami mögötte van. Léleköntő foglalkozásban csodálkoztam rá önmagamra

Tapasztalatok, autizmus. Minek örültem volna én, amikor elindultam Csodaországba a fiammal ?

Mindig fejlődni, lovaglás és csendes csütörtök. Álmaim kis közössége