Nyári tábor autistáknak. Lilapont Egyesület. Székelyudvarhely.

 


       Nagyon vártam, nagyon vártuk, szülők, gyermekek, önkéntesek, szakemberek egyaránt. Idén is megrendezésre került a Lilapont Egyesület által szervezett tábor autista gyermekeknek. A két héten át tartó rendezvény, 57 önkéntes és fejlesztő szakember segítségével zajlik. Foglalkozásokat tartanak, játszanak és ami nekem nagyon tetszik, az, hogy minden kisgyerek kap maga mellé legalább egy segítőt, aki a nap folyamán segít nekik az étkezésben, kíséri őket a foglalkozásokra. 

A tábor kezdete előtt az egyesület keresni kezdte az önkénteseket, akik a gyerekek árnyékai lehetnek most, olyan önkéntesek is eljöttek újra, akik tavaly is részt vettek, hiszen annyira szerettek ott lenni. Idén a Spanyár- házban és udvarán kapott helyet a rendezvény, ahol minden adott egy jó kis mókázáshoz. A szervezők külön figyeltek arra, hogy a esős időben sem maradjon el a program, ezért sátrakat állítottak fel az udvarra. 

A kisebb korosztály ezen a héten vesz részt a foglalkozásokon, a nagyobbak a jövő héten kerülnek sorra. A tavaly sok emlékkel és tapasztalattal jött haza a kisfiam, kaptak élménybeszámoló füzetet, ahol minden nap fényképes és írásos nyoma maradt az ott megélt időnek. A hetet egy családi nappal zárták, ahová mi szülők is mentünk, beszélgethettünk a szülőtársakkal, szakemberekkel, állatokat simogathattak a gyerekek. 

Ebben a hosszú nyári vakációban egy nagyon szuper kezdeményezés, egy remek lehetőség ez a tábor. A legtöbb autista gyermek kiszorul három hónapra a közoktatásból, ami nagyon megviseli őket, hiszen szeretik a rutinjukat, a legtöbben nagyon szívesen járnak napközibe. A tábor programja is a napközis programnak megfelelően van tervezve, reggel kilenctől, délután kettőig. A gyermekek jól szórakoznak, megfelelő fejlesztést kapnak, és nem utolsó sorban a szülők is lélegezni tudnak egy kicsit.

Neurotipikus gyermekeket sem könnyű a nyári vakációban lefoglalni, megfelelő programokat szervezni nekik, de neurodiverzív gyerekek nyári vakációjának napi szinten való szervezése ingen problémás. Ezért nagyon köszönjük kedves Lilapont Egyesület ezt a kiváló lehetőséget, a kemény és szorgalmas munkátokat a saját és a gyermekeink nevében is egyaránt.

                                  


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyitott Könyvek Éjszakája. Egy igazi családi program

Kép
     Egy hatalmas lehetőségnek éltem meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár által megrendezett Nyitott Könyvek Éjszakáját. Önkéntesként vettem részt a rendezvényen, de én úgy éreztem, hogy a legvagányabb, legötletesebb esemény volt, a legjobban eltöltött estém.    Sok program közül válogathattak a látogatók, én a társasjáték teremben voltam kisegítő, ahol kicsiknek és nagyoknak egyaránt volt társasjáték, és elmondhatom, hogy rengetegen játszottak. Olyannak is tanúja voltam, hogy egy egész nagy család ült le az egyik asztalhoz és nagyon jól szórakoztak. A ma előszőr látogatható sószobát is kipróbáltam, az eredetileg gyerekeknek létrehozott teremben só van a földön, cipő nélkül lehet belépni, és ott dárcot lehet labdával játszani.  Interaktív és jót tesz a tüdőnek.  Volt ott diavetítés, könyvbemutató, énekeltek, színdarabot adtak elő, volt a gyerekeknek papírszínház, volt régi hangszerek bemutatója, földrengés szimulátor, és talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó foglalkozás az ex libri
További információk

Volt egyszer egy kiállítás megnyitó. Hazataláltam

Kép
      Szavaim nehezen vannak rá, egy csodálatos kiállítás megnyitó volt a tegnap a Közben, az én kiállításomé. Gyeremekként volt egy kedvenc könysorozatom, aminek az Anne volt a címe, a művekből készült nagy sikerű televíziós adaptáció is, amely a Váratlan utazás címet kapta. A legelső könyv az Anne otthonra talál, amelyben megismerhetjük a kis árva Annet, akit egy testvérpár fogad örökbe. A felvezető szövegben a kedves Vanda, azt mondta, hogy én hazataláltam náluk, az ő közösségükben, ami igaz, és nem csak ott, hiszen a könyvtár is befogadott. A Lilapont, a Szent Ferenc Egyesület, a Caritas, mind olyan helyek, ahol a magamfajtát szívesen látják.  Ma azt kérdezte tőlem egy nagyon kedves hölgy, milyen a fogadtása a kiállításomnak? Mennyire elfogadóak az emberek? Hogyan élem meg az autizmust, én, mint felnőtt? Elmondtam, amit már többször is, hogy az elfogadás sokat javult az elmúlt néhány évben, ma már a sok információ segítségével jobban megértik az emberek, hogy különbözünk tőlük, egy
További információk

Neurofeedback. Terápia.

Kép
        Sokféle autizmus specifikus terápia van napjainkban az autista gyerekeknek, én elmentem egy Neurofeedback terápiára, amit állapotfelmérés előzött meg. Gyermekként nem szerettem, ha a szüleim pszichológushoz, vagy különböző orvosokhoz hordoztak, most a kíváncsiságom és a tapasztalás vágyam vezérelt abban, hogy részt vegyek benne.  A hely, ahol a terápia zajlik nagyon kellemes, egy nagy fotelbe kellett behuppanom, elektródákat csatoltak a fejem bizonyos pontjaira, és megkért a terapeuta, hogy lazuljak el, és nézzem a televíziót. Megkérdezte, hogy jó lesz e a népmese, én mondtam, hogy szeretem a népmeséket. Másfél perces méréseket végzett számítógépen, időnként megállította a rajzfilmet, előtte szólt, hogy ne érjen meglepetés. Nagyon szeretem, ha előre figyelmeztetnek, azt is kérdezte hogy szenzorosan mennyire vagyok érzékeny? Taktilisra értette, hogy mennyire viselem el az érintést? Én mondtam, hogy nem szeretem, ha engedély nélkül érnek hozzám és igen érzékeny vagyok az érintésr
További információk