Caritas, idősekkel való önkéntes foglalkozás. Csodálatos lelkek közössége

 

     Kíváncsi és tapasztalni vágyó ember lévén az udvarhelyi Caritas önkéntes programjának a vezetője jóvoltából betekintést nyerhettem az idősek egy kis csoportjának a közösségébe. Nem tudnám azt mondani, hogy előtte nem aggódtam, hogy hogyan fognak fogadni, hogyan tudok én nekik egyáltalán a segítségükre lenni, de ahogy megérkeztünk mosoly ült ki az arcomra. 

Képzeljetek el egy nénikből és egy bácsikából álló csoportot, akik eleve örülnek annak, hogy időt töltesz velük, akik olyan lelkesen vetik bele magukat a feladatba, hogy öröm a közelükben lenni. Csupaszív emberek társasága, akik inkább az önkénteseknek okoznak felejthetetlen perceket, mint az önkéntes nekik. Eddig semmilyen tapasztalatom nem volt idős közösségekkel, csak a nagyszüleimmel kapcsolatos élményeim voltak, de bemenni ebbe a maroknyi társaságba hihetetlen feltöltődést és gyógyulást jelentett nekem. 

Nyári tündérkéket készítettünk, fonal, filc és fa golyócskákkal, a nénik szerettek a fonalak között válogatni, egyesek kettő kis tündérkét is elkészítettek, mondván, hogy két unokájuk van, mindkettőnek kell hát. Az egyetlen bácsinak én készítettem egy piros angyalkát. Nagyon szeretem a kézműves munkákat, festek, rajzolok , de még egyetlen munkám sem okozott ekkora megelégedést, boldogságot, mint a Berci bácsi angyalkájának az elkészítése. 

Adni mindig jobb, mint kapni és kedves olvasók, én igazán hálát a tegnapi foglalkozáson éreztem. Hálát adok a jó Istennek, hogy elvezetett ezek közé az ember közé, hogy érezzem azt, hogy bár idegen vagyok nekik, de feltétlen szeretettel vesznek körül. 

A közösségnek igazi megtartó és gyógyító ereje van. Bátorítani szeretnék mindenkit, aki szeretne önkénteskedni, nekem egy lélekemelő élmény volt. Köszönöm Rékának, hogy a szárnyai alá vett és lehetőséget adott visszaadni valamit a társadalomnak, önzetlenül.




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autizmus és ami mögötte van. Léleköntő foglalkozásban csodálkoztam rá önmagamra

Tapasztalatok, autizmus. Minek örültem volna én, amikor elindultam Csodaországba a fiammal ?

Mindig fejlődni, lovaglás és csendes csütörtök. Álmaim kis közössége