Stimmelés, feszültség oldó autista viselkedések

 Mit is jelent a stimmelés? Egy olyan viselkedést, vagy viselkedéseket, ami feszültség, vagy éppen ellenkezőleg valamilyen pozitív eseményre való tipikusan autista embernél, gyereknél látható, mozgásforma, vagy kezek által végzett mozdulatsor. Felnőttek ezt tudják kevésbé feltűnő cselekvésbe búrkólai, pl. írószerrel babrálnak, vagy a hajukkal, stb. 

Gyerekeknél ez nagyon jól észrevehető, a kisfiam, amikor örül, akkor a kezeivel repkedő mozdulatokat tesz, én gyerekként, örömömben fel, le ugráltam, vagy körbe, körbe forogtam. A környezetemet figyelve, analizálva olyan cselekvésekbe ültettem át a stimmelést, ami a társadalom által jobban tolerált, amikor ideges vagyok, vagy szorongok és nem otthoni környezetemben tartózkodom, akkor fel, alá járkálok. Ha valaminek nagyon örvendek és elfeledkezem magamról, akkor forogni szoktam, persze amint ráeszmélek, abba is hagyom. 

A saját, megszokott, otthoni környezetemben, ha valamin nagyon gondolkodom, akkor egyik kezemen az ujjaimat mozgatom, az arcom közelében tartva. Stresszoldó hatással bír. A jó hír hallatán ugrálok és tapsolok. Az ismétlődő mozdulatok megnyugatatnak, eleget tesznek az inger levezetésemnek. Érzem, hogy kapok levegőt, a negatív gondolatok áramlása megszűnik szép komótosan. 

Álmodni szoktam egy olyan társadalomról, ahol ezek a megnyilvánulások nem botránkoztatják meg az embereket, ahol repülni a kezeinkkel nem szokatlan, ahol egy autista individuum szabadon engedheti magát. Egy világ, ahol nem a fogyatékosságot hangsúlyozzuk ki, hanem elfogadjuk, hogy egyszerűen vannak társaink, akik eltérnek az átlagostól. 

 Kérek szépen mindenkit, ha teheti ne ítélje el ezen kifejezéseket, azoknál az autistáknál, akik nem beszélnek, ez egyfajta kommunikációnak minősül. A Pixar rajzfilm stúdió egy nagyon lélek emelő kisfilmet készített az autizmusról, az interneten sokan meg is szokták osztani, ha van kedvetek és érdekel tekintsétek meg, a címe Float.

                                                    


                                                        Farkas Zsuzsánna: Pillangó ( 2022).        

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Nyitott Könyvek Éjszakája. Egy igazi családi program

Kép
     Egy hatalmas lehetőségnek éltem meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár által megrendezett Nyitott Könyvek Éjszakáját. Önkéntesként vettem részt a rendezvényen, de én úgy éreztem, hogy a legvagányabb, legötletesebb esemény volt, a legjobban eltöltött estém.    Sok program közül válogathattak a látogatók, én a társasjáték teremben voltam kisegítő, ahol kicsiknek és nagyoknak egyaránt volt társasjáték, és elmondhatom, hogy rengetegen játszottak. Olyannak is tanúja voltam, hogy egy egész nagy család ült le az egyik asztalhoz és nagyon jól szórakoztak. A ma előszőr látogatható sószobát is kipróbáltam, az eredetileg gyerekeknek létrehozott teremben só van a földön, cipő nélkül lehet belépni, és ott dárcot lehet labdával játszani.  Interaktív és jót tesz a tüdőnek.  Volt ott diavetítés, könyvbemutató, énekeltek, színdarabot adtak elő, volt a gyerekeknek papírszínház, volt régi hangszerek bemutatója, földrengés szimulátor, és talán a legnagyobb érdeklődést kiváltó foglalkozás az ex libri
További információk

Volt egyszer egy kiállítás megnyitó. Hazataláltam

Kép
      Szavaim nehezen vannak rá, egy csodálatos kiállítás megnyitó volt a tegnap a Közben, az én kiállításomé. Gyeremekként volt egy kedvenc könysorozatom, aminek az Anne volt a címe, a művekből készült nagy sikerű televíziós adaptáció is, amely a Váratlan utazás címet kapta. A legelső könyv az Anne otthonra talál, amelyben megismerhetjük a kis árva Annet, akit egy testvérpár fogad örökbe. A felvezető szövegben a kedves Vanda, azt mondta, hogy én hazataláltam náluk, az ő közösségükben, ami igaz, és nem csak ott, hiszen a könyvtár is befogadott. A Lilapont, a Szent Ferenc Egyesület, a Caritas, mind olyan helyek, ahol a magamfajtát szívesen látják.  Ma azt kérdezte tőlem egy nagyon kedves hölgy, milyen a fogadtása a kiállításomnak? Mennyire elfogadóak az emberek? Hogyan élem meg az autizmust, én, mint felnőtt? Elmondtam, amit már többször is, hogy az elfogadás sokat javult az elmúlt néhány évben, ma már a sok információ segítségével jobban megértik az emberek, hogy különbözünk tőlük, egy
További információk

Neurofeedback. Terápia.

Kép
        Sokféle autizmus specifikus terápia van napjainkban az autista gyerekeknek, én elmentem egy Neurofeedback terápiára, amit állapotfelmérés előzött meg. Gyermekként nem szerettem, ha a szüleim pszichológushoz, vagy különböző orvosokhoz hordoztak, most a kíváncsiságom és a tapasztalás vágyam vezérelt abban, hogy részt vegyek benne.  A hely, ahol a terápia zajlik nagyon kellemes, egy nagy fotelbe kellett behuppanom, elektródákat csatoltak a fejem bizonyos pontjaira, és megkért a terapeuta, hogy lazuljak el, és nézzem a televíziót. Megkérdezte, hogy jó lesz e a népmese, én mondtam, hogy szeretem a népmeséket. Másfél perces méréseket végzett számítógépen, időnként megállította a rajzfilmet, előtte szólt, hogy ne érjen meglepetés. Nagyon szeretem, ha előre figyelmeztetnek, azt is kérdezte hogy szenzorosan mennyire vagyok érzékeny? Taktilisra értette, hogy mennyire viselem el az érintést? Én mondtam, hogy nem szeretem, ha engedély nélkül érnek hozzám és igen érzékeny vagyok az érintésr
További információk