Szorongás

                                        

                                                      Farkas Zsuzsánna: Érzékenység( 2022).

    Nagy sóhaj, megrekedt, gyomor tájéki ijedtség, kérdések kusza tömkelege, a belátható összes kimenetele egy eseményt illetően. Szorongás. Mondják mások, hogy ne feszülj úgy rá dolgokra, vegyed lazán, nem tudsz mindent kiszámíthatóvá tenni, hiszen az élet nem belátható dolgok matematikailag lefuttatható eseményeinek a sora. Hát... én sokszor kívánom azt, hogy bár csak az lenne, mennyivel könnyebb lenne, ha tudhatnám, hogy a szombati vizsgámon mennyi ember közé kell csatlakoznom, milyen lesz a zajszint, meddig fogom bírni a csevegést? 

 A helyváltoztatás önmagában egy generalizált szorongásként élem meg, bár tudom, hogy mennyire jó lesz mindenkit látni, de hát utazni kell, nem a megszokott autóval, zsúfoltan, vizsgázni megyünk, az út hosszú lesz, korán kell menni és így tovább. A legjobbat szeretném, ha mindenkinek jó kedve lenne, hogy el tudjam rejteni, hogy félek...

A jól megszokott tárgyak hollétének  az ismerete, a kék kávés bögrém a konyhai polcon,  a második helyen van, de ha jobban tetszik pontosan szemben van a tekintetem magasságával, de sötétben is megtalálom, mert mindig ott van. Embereket nem irányíthatunk, szerencsére, mégis milyen jó lenne tudni, hogy esetleg a reggeli arc mögött milyen lelkülettel, érzelemmel érkezett az illető a környezetünkbe, vajon elaludt, és sietnie kellett azért goromba kissé, vagy ránk dühös valamiért? Vajon benne ragadt egy hangulatban, vagy csak álmos?  

Mindig amikor belépek egy általam ismeretlen társaságba, vagy új környezetbe, akkor mentálisan elképzelem az a helyzetre való összes lehetséges kimenetelt, pl. : az egyik tanárnőmet meg fogom ismerni személyesen, ezért igyekeznem kell megfelelőem mosolyogni, rendesen válaszolni a felém intézett kérdéseire, igyekeznem kell nem túl sokat beszélni, másokat is szóhoz kell hagynom jutni, és le kell tudnom kezelni az összes zajforrást, beleértve az emberi beszédet is. Ha sok lesz már a vödrömnek, akkor találnom kell egy lehetőséget, egy menekülőt, ahol kicsit el tudok rejtőzni, hogy pillanatnyilag  meg tudjak pihenni. 

Azok, akik velem együtt hasonlóan élik meg a napjaikat, tudják, hogy nem mindig irányíthatjuk azt, hogy mire hogyan reagálunk, én általában megfeszülésig tartom magam, ha sikeresen fel tudtam mérni az új helyzet általi lehetőségeket, akkor időben meg tudom menteni magam, ha nem akkor kielemzem a helyzetet, és újratervezek. Remélem mindig a legjobbakat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Autizmus és ami mögötte van. Léleköntő foglalkozásban csodálkoztam rá önmagamra

Tapasztalatok, autizmus. Minek örültem volna én, amikor elindultam Csodaországba a fiammal ?

Mindig fejlődni, lovaglás és csendes csütörtök. Álmaim kis közössége